A magyar parasztkenyér története
A parasztkenyér évszázadokon át a magyar háztartások alapja volt. Vidéken minden faluban saját kovászt ápoltak, amit anyáról lányra hagyományoztak. A kenyeret nagy, kerek formában sütötték, hogy egy hétre is elegendő legyen egy család számára. Nálunk a pékségben ugyanezt a hagyományt követjük: kovászunk több mint két évtizedes, és a kenyeret ma is kézzel formázzuk, mielőtt a kőkemencébe kerülne.
A titok a hosszú, lassú kelesztésben rejlik – ez adja a kenyér mély, kissé savas ízét és a napokig megőrzött frissességét.
A bejgli – a karácsonyi asztal elmaradhatatlan darabja
A bejgli a magyar karácsonyi hagyomány egyik legszemélyesebb süteménye – minden családnak megvan a saját, sokszor nagymamáról öröklött receptje. A mákos és a diós töltelék a leggyakoribb, és a hagyomány szerint mindkettőt el kell készíteni, hogy „legyen elég pénz és egészség” az új évben.
Nálunk a bejglit kézzel töltjük és sodorjuk, a tésztát pedig valódi zsírral készítjük, ahogy azt a régi receptek is előírják.
Kürtőskalács: az erdélyi hagyomány íze
A kürtőskalács eredetileg Erdélyből származik, ahol lakodalmakon és ünnepeken sütötték fahenger köré csavart tésztából, parázs fölött. A karamellizálódó cukorréteg adja jellegzetes, ropogós külsejét. Mi ezt a hagyományt hoztuk el Budapestre: kézzel sodorjuk a tésztát, és valódi faszén parázson sütjük, ahogy azt évszázadok óta teszik.
